Rossz Döntés/Harry Styles Ff/

00. Prológus

- Azt mondta, hogy örökké! Hogy soha nem hagy el! Akkor most hol van? Könyvet ír a hazugságairól?
Ó, sziasztok! Ti is itt vagytok? Éppen azt ecseteltem Abby-nek, hogy Luke megcsalt és szakított velem.

- Elég szemét dolog volt amit művelt. De most, hogy szabad vagy, ráhajthatsz Harry-re - kacsintott a barátnőm.

- Ja és három óra múlva már az új barátnőjével készült képeket rakosagatta fel Facebookra! Így meg úgy szereti, de aztán az a csaj ne csodálkozzon, ha koppanni fog! Mit is mondtál?

- Ne aggódj Kimi, holnap megverjük! - nevetett - Szóval, azt mondtam, hogy rá kellene hajtanod Harry-re. Egyrészt azért, mert már első óta belé vagy esve, másrészt meg megmutathatnád Luke-nak, hogy boldog vagy nélküle is.

- Holnap már szeptember? - akadtam ki - Hát figyelj. Harry az elmúlt egy évben levegőnek nézett, ne hogy már most kezdjen el érdeklődni felőlem. Meg amúgy is, hány éves? 17? Én meg csak 15 vagyok, mi ez már?

- Luke viszont 16. Most ne hogy azon akadj már ki, hogy két évvel öregebb nálad! Te is nemsoká 16 leszel. Most ez az egy év mit számít?

- Jó, még átgondolom. De most megyek, mert elkések és az edző nem fog rám várni! Puszi! - köszöntem és lecsuktam a laptopom tetejét. Sietnem kell, mert nagyon be vagyok táblázva. Először szertorna, aztán tánc utána meg lovaglás. Kellett nekem mindent vállalni. De hát ha egyszer szeretem? Nem tehetek róla, hogy szeretek sportolni. Csoda, hogy még jut időm a tanulásra is ezek mellett. A szüleim iskola téren elég szigorúak, mert megmondták, hogy ha a sok edzés miatt romlik a tanulmányi átlagom - ami mellesleg 3,5 - akkor mindent abba kell hagynom. És mivel szertorna kettőtől fél négyig, lovaglás négytől fél hatig és tánc hattól nyolcig van, éjfél körül szoktam lefeküdni aludni. Szerencsére csak kedd, szerda és vasárnap vannak edzések. Az viszont nem a legjobb dolog, hogy egy nap van mind a három. Lovagolni a saját lovammal járok, így az valamivel olcsóbb, mint a többieknek. Sky egy gesztenyebarna arab telivér kanca és már hat éve velem van. Nyolc éve lovagolok, három éve szertornázok és tavaly kezdtem táncolni. A lovaglási engedélyem megvan, szóval hetente két-háromszor ki szoktam vinni sétálni.

Fél óra múlva megérkeztem a csarnokba, ahol a szertornát tartják. Első feladat, cigánykerék a gerendán. Semmiség.

- Kim, - szólt az edző - legközelebb ne hajtsd be ennyire a könyököd, mert nagy az esélye, hogy leesel, jó? Próbáld meg mégegyszer.

Csináltam amit az edző mond, csak most egy kézzel.

- Jó.

Megszoktam már, hogy csak így "dícsért". Senkit sem szokott nagyon dícsérgetni, így csak egy "Jó"-t vagy egy "Ügyes"-t kapunk. Na, de nem is baj az.
Szertorna után apával indultam a lovardába. De csak azért szoktam apával menni, mert lószállítóval visszük Sky-t.
Letudtam a lovaglást és a táncot is. Fáradtan dőltem be az ágyba. Holnap szeptember 1. azaz iskola. De utálom! Túl kell esni rajta. Aztán jön a következő, aztán a következő és észre sem vesszük, de vége a tanévnek.